"A xylitol egy ún. cukoralkohol, amit először 1891-ben állított elő Emil Fischer - bükkfából. Kinézetre olyan, mint a kristálycukor. A szájban hűsítő érzetet ad, mivel hőt von el oldódáskor a környezetéből. A xylit mindig is része volt az ember természetes táplálékának, hiszen az általunk fogyasztott növényekben jelen van. A szilva 100 gramm szárazanyag-tartalmában 1 grammnyi xylit található. A máj szénhidrát-átalakító folyamataiban naponta 5-16 gramm xylit is termelődik. A nyírfacukor elnevezés onnan származik, hogy az 1940-es években Finnországban nyírfából állították elő. Az iparban előszeretettel használnak alapanyagként faforgácsot vagy kukoricacsutkát, de a kinyert xylit ugyanolyan értékű.
A xylit édesítő hatása megegyezik a cukoréval, ugyanakkor glikémiás indexe nagyon alacsony (GI=12), ezért cukorbetegeknek is ideális édesítőszer. A vizsgálatok szerint minimális inzulinválaszt vált ki fogyasztáskor. A xylit főzésálló, tehát főzéshez, sütéshez kiváló. A vékonybélben csak 25-50%-a szívódik fel, a maradék a vastagbélbe kerül. Ezért arra érzékenyeknél nagyobb mennyiségben hasmenést, gázképződést okozhat. Ez a hatás ugyanakkor nem olyan fokozott, mint pl. a szorbitnál, úgyhogy ez ne riasszon vissza senkit a kipróbálástól. Mivel a paleolit táplálkozásban a xylitet sem fogyasztjuk nagy mennyiségben, ezért emésztési problémát csak kivételes esetekben okozhat. A xylit rendszeres fogyasztása és a napi adag fokozatos növelése még az arra érzékenyeknél is megszünteti a béltüneteket. A legtöbb ember testsúlykilogrammonként 0,5-1 grammnyi xylitet jól szokott tolerálni. Gyerekeknél különösen fontos a fokozatos adagnövelés. Egy vizsgálatban így napi 80 grammra növelve az adagot 13 gyermekből egynél tapasztaltak hasmenést.
A xylit gátolja a fogszuvasodást több mechanizmuson keresztül is. A szájban élősködő baktériumok nem bontják le, így nem alakul kis sava pH. A xylit gátolja a szénhidrátbontó baktériumok további működését is, így csökkenti a szájflórában a szuvasodást okozó baktériumok számát.
A xylit prebiotikumként is funkcionál, lecsökkenti a vastagbél pH-ját, amely serkenti az emberrel szimbiózisban élő Bifidobaktériumok és Laktobacilusok szaporodását, de gátolja a veszélyes Gram-negatív baktériumokét. Két vizsgálat is igazolta, hogy xylites rágógumi gyerekeknél 40%-kal csökkenti a középfülgyulladás kialakulásának kockázatát a szájflóra kedvező irányú módosításával.
Igyekeztem a legfontosabb alapanyagokat áttekinteni. Nem írtam az inulinról, mert különösebben nem is ajánlanám. Édesítő hatása tizede a cukornak és a xylitnek, és -mivel nem emésztődik meg- könnyen okoz puffadást, hasmenést. Az eritritol vagy eritrit a xylithez hasonlóan szintén cukoralkohol, édesítőhatása a cukorénak 80%-a, a vékonybélből felszívódik, tehát béltüneteket nem okoz, ráadásul nullkalóriás, csak éppen a kereskedelemben nem kapható.
Édesítésre alkalmas, főzésálló, biztonságos édesítőszerek tehát a szacharin, a ciklamát, a stívia és a xylit. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. A "szacharinok" és a stívia kalóriamentesek, de nem alkalmasak paleo sütemények készítéséhez, mert nincs "testük" és mellékízük van. A xylit minden tekintetben jó alternatívája a cukornak, de egyelőre nem olcsó. Szerencsére a paleo táplálkozásban kevés édesítőszert használunk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése